numero7

A Lakatlanok Szigete - Szabó Attila

Volt egyszer egy könyv, amibe beköltözött a lapozás, és nyughatatlan iramban pörgette a lapokat elölről hátra, hátulról előre, gyűrte a papírt szamárfülesre, mintázta kávéfoltosra, étel-plecsnisre, ujjlenyomatosra megállíthatatlanul. Ej, te lapozás, te, sóhajtott a könyv egy hullámosat, csihadj már, pihenj már, mert szétszakadok! Hát hogy csihadnék, hogy pihennék, hisz csak a dolgom teszem, háborgott a lapozás. Ez igaz, nyugtázta a könyv. De tudod mit, kössünk alkut! Maradhatsz, lakhatsz bennem, hiszen összetartozunk. Csak ne kapkodj, ne szeleskedj, egyszerre csak egyet mozdulj, egy oldalfuvallatnyit, és akkor én cserébe egész nap mesélek neked! ..

Szabó Attila Liget Műhely Alapítvány